A jóga

Egy fárasztó nap után ki-ki a maga módján keres (és talál) vigaszt. Az utóbbi időben gyakran találkozhatunk a jógával is, mint az ősi keleti bölcsesség és filozófia egyik formájával. A jóga képes arra, hogy elérhetővé tegye a nyugalmat hajszolt mindennapjainkban.

A jógáról legtöbbünknek egy szokatlan pózban nyugvó hajlékony test vagy egy mozdulatlanul meditáló jógi jut eszébe. A jóga azonban több ennél: filozófia, amely átformálja a testet és a lelket. A jóga tökéletesen alkalmas rá, hogy a felfokozott életritmusunkból adódó testi-lelki bajainkból kigyógyítson, de csak akkor, ha eleget foglalkozunk vele.

A jóga földrajzilag Indiából származik, maga a szó szanszkrit eredetű, annyit jelent, mint „összpontosítani”, mások szerint „egyesülni, összekötni, eggyé válni, összefűzni”. A jóga egyetemes és ősi bölcsesség, ősi indiai gyógyító művészet, sőt, az egészséges élet tudománya. Több ezer éve jelen van az emberiség múltjában, írásos emlékeink 3000 évvel ezelőttről is vannak róla. A férfiakat és nőket jógapozícióban ábrázoló agyag- és kőfigurák viszont akár 6000 évesek is lehetnek. A jóga filozófiája annyira bonyolult, hogy tapasztalt jógik szerint is egy egész élet kevésnek bizonyul arra, hogy a maga teljességében megismerjék.

Megszületésében fontos szerepe volt a természet tanulmányozásának. A jógik vizsgálták a betegséget és az egészséget, majd eljutottak egy gyakorlatrendszerhez, amely az egészséges életet szolgálja. A jóga lényege tehát a test, a szellem és a lélek összekapcsolása, ebből adódnak gyógyító hatásai is.

A rendszer megalkotói nyolc lépcsőben foglalták össze tanácsaikat. Az első lépcső a tiltások és parancsok (Niyama és Yama), amelyek az egészséges, önmagunkért és a közösségért egyaránt felelősséget vállaló életre vonatkozóan tartalmaznak útmutatásokat. A tartások, állások (ászánák) olyan gyakorlatok, amelyek a hétköznapi tevékenységeinkben nyújtanak hasznos segítséget. A jógával ismerkedő európaiak általában ezzel és csak ezzel azonosítják a jógát, pedig hol vagyunk még a nyolcadik lépcsőtől! A második lépcső a helyes légzés tudományának elsajátítása, a Pranayama. Ezután még bonyolultabb dolgok következnek: az érzékgyakorlatok (Pratiahara), amelyek megtanítják a gyakorlót tudatosan bánni az érzékszerveivel, majd a koncentrációs gyakorlatok (Dharana). Az utolsó, nyolcadik lépcsőfok, a meditáció (Dhyana) a középpontba vezet, saját középpontunkba.

Az idők folyamán különböző iskolák alakultak ki a jógában, de céljuk mindig ugyanaz: a testi és szellemi erő felébresztése, fejlesztése a tökéletes lelki egyensúly megteremtése érdekében. Nyugaton leginkább a Hatha-jóga terjedt el, ez a testgyakorlatokra összpontosít. Célja az, hogy a bennünk lévő férfi és női erők harmóniáját hozza létre. A Mantra-jóga viszont a mantrák, mágikus szavak és hangok segítségével törekszik a mélyebb megismerésre. A Bhakti-jóga az odaadás és a szeretet jógája. A Karma-jóga a helyes cselekvés jógája. Meg kell említeni a „magyar jógát” is, amely nevét Kártyikné Benke Etkáról, Etka anyóról kapta. Ő elsősorban a gerincoszlopra, ennek ellazítására koncentrál, emiatt kiválóan alkalmazható mozgásszervi panaszok enyhítésére.

A jóga áldásos hatásai közül csak egy a gerincproblémák, derék- és hátfájás csökkenése. Emellett alkalmas a depresszió visszaszorítására, serkenti a vérkeringést. Folyamatos gyakorlásával testünk számos rég elfelejtett képességhez hozzájuthatunk. Aki igazán beleássa magát ebbe a filozófiába, állítólag az agykontrollhoz hasonló eredmények jelentkeznek: képesek leszünk környezetünkből energiát gyűjteni, nem csak felvenni; gondolataink irányíthatóvá, átláthatóvá, ellenőrizhetővé válnak, és káros szenvedélyeinkről is lemondunk.

És most lássunk néhány otthon is végrehajtható, egyszerű gyakorlatot:
1. Széken ülve kulcsold össze kezedet a lábaidon, majd hajtsd hátra a fejed úgy, hogy a hátad megfeszüljön. (Ez a gyakorlat a múlttól való elszakadást szimbolizálja.)
2. Dőlj hátra, a kezedet tartsd magad mellett. Kulcsold össze a térdeidet, és húzd a lábad a medencéd felé, hogy egy vonalban legyen a térdekkel és a vállakkal. Vállaidat ne emeld fel, és a hátad tartsd kinyújtva.
3. Ülj fel és próbáld elérni a fejen átnyúlva bal kezeddel a jobbat, majd ismételd meg fordítva.
4. Emeld fel a bal karodat a fej fölé, és hajlítsd a kezed és ujjaidat a hátad felé úgy, hogy közben a bal könyöködet tartsd a másik kezeddel. Ismételd a jobb karral is. 5. Végül forgasd meg a fejed, hogy ne legyen merev a nyakad.

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.