1889. március 30-én adták át a nagyközönségnek Párizsban az Eiffel tornyot. Azóta a vasmonstrum a francia főváros szimbólumává és valóságos zarándokhellyé vált.
Az 1889-es párizsi világkiállításra és az 1789-es francia forradalom emlékére tervezett építménynek már a méretei is tekintélyt parancsolóak: 7000 tonna vas, 40 tonna festék, nagy szélben 12 cm-es a kilengés, mindez 300 méter magasan emelkedik Párizs fölé.
Egy fárasztó nap után ki-ki a maga módján keres (és talál) vigaszt. Az utóbbi időben gyakran találkozhatunk a jógával is, mint az ősi keleti bölcsesség és filozófia egyik formájával. A jóga képes arra, hogy elérhetővé tegye a nyugalmat hajszolt mindennapjainkban.
A jógáról legtöbbünknek egy szokatlan pózban nyugvó hajlékony test vagy egy mozdulatlanul meditáló jógi jut eszébe. A jóga azonban több ennél: filozófia, amely átformálja a testet és a lelket. A jóga tökéletesen alkalmas rá, hogy a felfokozott életritmusunkból adódó testi-lelki bajainkból kigyógyítson, de csak akkor, ha eleget foglalkozunk vele.
Gondoltad volna, hogy a foci már kétezer éve jelen van az emberiség életében? Legősibb formája a kínai forrásokban szerepel: i.e. 2000 körül Huang-ti császár a gyalogos katonák kiképzéséhez használta fel ezen erőt, gyorsaságot, ügyességet és találékonyságot igénylő játékot. A ma játszott futballhoz nem sok köze volt, leginkább persze az, hogy labdával játszották (ezt nyolc bőrdarabból varrták össze, tollal és állati szőrrel tömték ki), illetve hogy tilos volt azt kézzel megérinteni. Ősi kínai neve is innen ered: „csu-küh” annyit tesz, mint „rúgni-labda”. A szabályok szerint 4-6 játékos kimonóban körbeállt a pályán, a feladat az volt, hogy a labdát lábbal minél tovább a levegőben tartsák.