A Yucatánon, a Kukulkán maja piramison felvezető, ezerháromszáz éves lépcsősor alján boldogan csapkodják tenyerüket a turisták, s szinte gyermeki érdeklődéssel figyelik a tapsolásuk okozta, csiripeléshez hasonlatos visszhangokat. Míg így szórakoznak, az ide látogatók tudtukon kívül egy ősi, maja rituálét idéznek fel, állítja David Lubman, a Kaliforniában élő, hangtannal foglalkozó tanácsadó. A visszhangok ugyanis hátborzongatóan emlékeztetnek a quetzal hívogató hangjára, annak a madáréra, ami a maja mitológiában az isteneket képviselte.
Lubman Mexikóban töltött vakációja során, magnószalagon rögzítette a rejtélyes visszhangokat, s otthonába visszatérve elemezni kezdte azokat. A visszhangok valóban madárcsipogáshoz hasonlítottak, s ezért lehetséges, ad azonnal magyarázatot a kíváncsi kutató, mert a tapsolás nem egyetlen tömör falfelületről, hanem sok száz apró lépcsőről verődik vissza, s így sok száz visszhang is keletkezik. Az alacsonyabb lépcsőkről visszaérkező hangok által megtett távolságok közötti különbség igen kicsi, ezért a visszhangok gyors egymásutánban követik egymást, és hangszínük is magas. A magasabban fekvő lépcsőkről visszaérkező hangok által megtett út és a követési távolság nagyobb, ezért hangszínük alacsonyabb. Amikor a visszhang eléri a hallgató fülét, a hangmagasságban érzékelhető különbségek folytán madárcsiviteléshez hasonló hangot hallunk.