1889. március 30-én adták át a nagyközönségnek Párizsban az Eiffel tornyot. Azóta a vasmonstrum a francia főváros szimbólumává és valóságos zarándokhellyé vált.
Az 1889-es párizsi világkiállításra és az 1789-es francia forradalom emlékére tervezett építménynek már a méretei is tekintélyt parancsolóak: 7000 tonna vas, 40 tonna festék, nagy szélben 12 cm-es a kilengés, mindez 300 méter magasan emelkedik Párizs fölé.
1889. március 31-én a walesi herceg – később VII. Edward angol király – nyitotta meg az Eiffel Tornyot. Ezután Gustave Eiffel, a tervező, elsőként mászta meg a legfelső szintre vezető 1710 lépcsőt. Mikor felért, kitűzték a francia trikolort és 21 ágyúlövéssel köszöntötték.
A torony építésére érkezett 700 pályázat közül végül Gustave Alexander Eiffel tervét találták a legjobbnak -a Maupassant, Emile Zola és még 298 híres és befolyásos művész, tudós által aláírt petíció hatására.
Az építési munkálatok 1887. januárjában kezdődtek: öt hónap alatt elkészültek az alapok, a következő 21 hónap múlva pedig már mai formájában állt a torony.
Ez a kor technikáját figyelembe véve rekord gyorsaságnak számít. A New Yorki Chrysler Palota 1930-as átadásáig az Eiffel Torony volt a világ legmagasabb épülete.
A torony első szintjén egy étterem kapott helyet, a másodikon a Figaro című napilap nyomdája rendezkedett be; a legfelső szinten pedig egy meteorológiai állomást létesítettek.
A hőmérők, barométerek, psychrometerek (ez utóbbiak a levegő páratartamának mérésére szolgálnak) által mért adatokat a Figaro minden nap közölte. A torony legfelsőbb részén Eiffel saját magának rendeztetett be egy irodát, ahol olyan híres embereket fogadott, mint Thomas Edison.
113 éves története során az Eiffel Torony néhány furcsa dolgot is megélt: 1954-ben megmászta egy hegymászó, 1984-ben pedig két angol ejtőernyős ugrott ki a tetejéről.